Nem csak a rossz testtartás okozhat nyakfájást: a mesterséges intelligencia meglepő összefüggéseket tárt fel a probléma kapcsán.
Sokan úgy gondolják, hogy az irodai munka során kialakuló nyak-, váll- vagy derékfájdalom elsősorban a helytelen testtartás következménye.
Egy új kutatás azonban arra utal, hogy a probléma ennél jóval összetettebb. A mesterséges intelligencia segítségével végzett elemzés szerint az alváshiány, a munkahelyi stressz, a túlzott munkaterhelés és a szervezeti környezet is jelentős szerepet játszhat a mozgásszervi panaszok kialakulásában.
A kutatók szerint az eredmények új megközelítést kínálhatnak a munkahelyi egészségvédelemben, hiszen a jövőben személyre szabott megelőzési programok segíthetnek csökkenteni a fájdalmak és sérülések kockázatát.
A mesterséges intelligencia előrejelezheti a sérülések kockázatát
A Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT) egészségügyi és adattudományi kutatói mesterséges intelligenciát alkalmaztak annak vizsgálatára, hogy mely tényezők növelik leginkább az irodai dolgozók mozgásszervi problémáinak kialakulását. Olvasd el: Szól a betegségről a mesterséges intelligencia
Nyakfájás? A mesterséges intelligencia meglepő okokra mutatott rá
A kutatás során 810 irodai dolgozó adatait elemezték négy korábbi adatbázisból, miközben hat különböző gépi tanulási modellt hasonlítottak össze. A cél az volt, hogy minél pontosabban előre lehessen jelezni, mely testrészeknél alakulhatnak ki panaszok.
A kutatók nemcsak a fizikai tényezőket vették figyelembe, hanem a pszichológiai és munkahelyi körülményeket is.
Nem minden fájdalomnak ugyanaz az oka
A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy a különböző testrészek eltérő kockázati tényezőkkel rendelkeznek.
„Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a különböző testtájakat más és más kockázati tényezők befolyásolják, ezért célzott megelőző megoldásokra van szükség, nem pedig mindenki számára ugyanarra a módszerre” – mondta Mehrdad Hassani, a tanulmány vezető szerzője.
A szakember szerint a korábbi vizsgálatok elsősorban a váll-, nyak- és hátfájdalmakra koncentráltak, de gyakran figyelmen kívül hagyták azokat a tényezőket, amelyek nem közvetlenül a testtartással kapcsolatosak.
A stressz és a túlterheltség is komoly kockázat
A kutatók megerősítették, hogy a hosszan tartó ülőmunka, a ritka szünetek és a helytelen testtartás továbbra is a legfontosabb rizikófaktorok közé tartoznak.
Ugyanakkor a mesterséges intelligencia azt is kimutatta, hogy a munkahelyi stressz, a túlzott munkaterhelés, a csekély önállóság, a bizonytalan feladatkörök és a gyenge munkahelyi támogatás szintén jelentősen növelhetik a nyak- és derékfájás kialakulásának esélyét.
„Felfedeztük, hogy a kockázati tényezők rendkívül összetett módon hatnak egymásra. Nemcsak a fizikai tényezők számítanak, hanem a pszichoszociális és szervezeti környezet is fontos szerepet játszik” – hangsúlyozta Hassani.
Az alvás fontosabb lehet, mint gondolnánk
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy az alvás mennyisége az egyik legerősebb előrejelző tényezőnek bizonyult.
A megfelelő alvás hiánya különösen a nyak, a derék és a csípő esetében növelte a fájdalom kialakulásának valószínűségét.
„Az alvással töltött órák a derék-, csípő- és nyakproblémák egyik legfontosabb kockázati tényezői közé tartoztak. Ezt a változót az ergonómiai modellek ritkán veszik figyelembe, pedig egyre több bizonyíték utal arra, hogy a rossz alvás rontja a szövetek regenerációját és fokozza a fájdalomérzékenységet” – mondta a kutató.
A testmagasság is befolyásolhatja a fájdalmat
A mesterséges intelligencia arra is rámutatott, hogy a dolgozók testmagassága jelentős hatással lehet bizonyos mozgásszervi panaszokra.
A magasabb vagy alacsonyabb testalkat különösen a csukló, a felső hát, a térd és a nyak esetében befolyásolta a sérülések kockázatát.
A kutatók szerint ez is azt erősíti meg, hogy az állítható munkaállomások és az ülő–álló íróasztalok nem pusztán kényelmi eszközök, hanem fontos egészségvédelmi szerepet is betölthetnek.
A személyre szabott megelőzés lehet a jövő
A vizsgálat szerint az életkor, a testtömeg-index (BMI), a testsúly, a munkatapasztalat és az alvási szokások is a legfontosabb kockázati tényezők közé tartoznak.
Bár az olyan tényezők, mint az érzelmi megterhelés, a munka értelmének megélése vagy a kollégák támogatása nem minden testrésznél bizonyultak meghatározónak, a váll- és felső háti panaszok esetében ezek is számottevő szerepet játszottak.
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi, hogy a jövőben sokkal pontosabban felmérjék az egyes dolgozók egyéni kockázatait.
Az MI új lehetőséget adhat a munkahelyi egészségvédelemben
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mozgásszervi panaszok megelőzéséhez már nem elegendő kizárólag a megfelelő szék vagy monitor beállítása.
A mesterséges intelligencia segítségével olyan komplex kockázati modellek készíthetők, amelyek egyszerre veszik figyelembe a fizikai, pszichológiai és szervezeti tényezőket.
Ez lehetővé teheti, hogy a vállalatok személyre szabott megelőző programokat dolgozzanak ki, amelyek nemcsak a testtartás javítására, hanem a munkahelyi stressz csökkentésére, a megfelelő pihenésre és az egészséges munkakörnyezet kialakítására is hangsúlyt fektetnek.
Olvasd el ezt is: Krónikus fájdalom elkerülésében segíthet a mesterséges intelligencia
B.A.
