A legfrissebb Eurobarometer-adatok szerint Málta vezeti az Európai Uniót a generatív mesterséges intelligencia napi használatában, ami erős jelzés minden olyan országnak, amely gyorsabb digitális felzárkózást szeretne.
Málta látványos digitális előnyt mutat a generatív mesterséges intelligencia mindennapi használatában. A MaltaToday beszámolója szerint a legfrissebb Eurobarometer-felmérés alapján a máltai válaszadók 38 százaléka minden nap használ generatív mesterséges intelligencia eszközöket a magánéletében. Ez az Európai Unió legmagasabb aránya és majdnem kétszerese a 20 százalékos uniós átlagnak.
A különbség a munka és tanulás területén is látványos. A MaltaToday cikke szerint a máltaiak 39 százaléka naponta használ generatív mesterséges intelligencia eszközöket munkához vagy oktatáshoz, miközben az uniós átlag ezen a területen is 20 százalék körül alakul. Ez azt jelzi, hogy Málta nemcsak szórakoztató vagy alkalmi eszközként tekint a technológiára, hanem beépíti a tanulásba és a produktív munkába is.
A felmérés még izgalmasabb része, hogy Málta az alkalmazás gyorsulásában is vezet. A már használók 86 százaléka szerint nőtt a saját használata az elmúlt évben és 55 százalék szerint nagyon sokat nőtt. Magyarország számára ez különösen érdekes. Egy kisebb ország is gyorsan előnybe kerülhet, ha a lakosság, az oktatás, a vállalkozások és az állami gondolkodás egyszerre fordul a digitális eszközök felé.
Olvasd el: A mesterséges intelligencia fenntartásához hatalmas hálózatok és központok szükségesek
A digitális felzárkózásban nem mindig a méret számít, hanem a használati bátorság és a bizalom?
A MaltaToday szerint a máltai válaszadók 52 százaléka úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia és automatizáció lesz a legnagyobb pozitív hatással az életére a következő évtizedben. Ez szintén magasabb az uniós átlagnál. A számok mögött olyan társadalmi hangulat látszik, amely nem csak fél az új technológiától, hanem keresi benne a lehetőséget. Ez az oktatásban, ügyintézésben és vállalkozói működésben is erősítheti a változást.
Málta ugyanakkor nem kritikátlan. A MaltaToday beszámolója szerint a válaszadók 84 százaléka támogatja a gondos szabályozást akkor is, ha ez korlátokat jelent a fejlesztőknek. A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése tehát nem zárja ki a biztonságot, adatvédelmet és felelősséget. A magas használat és a szigorúbb garanciák együtt is létezhetnek.
Magyarország számára Málta példája azért tanulságos, mert megmutatja, hogy az áttörés nem kizárólag nagy technológiai központok kiváltsága. A generatív mesterséges intelligencia használata ott gyorsul igazán, ahol az emberek értelmes célokra látják bevethetőnek. Ha a magyar oktatás, kisvállalkozói világ és közszolgáltatás is konkrét, mindennapi hasznot tud mutatni, akkor nálunk is gyorsabbá válhat az elfogadás.
CS.SZ.
